Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Ha eladott ingatlanát, lakását legalább 5 éve szerezte, vagy a költségei elérik a bevételét, vagy az ügylet adómentes, akkor nem kell az eladás után adót fizetnie és a bevételt nem kell feltüntetnie az szja-bevallásban. Adómentes például a váláskor a házastárs által megváltott ingatlan után fizetett összeg; magánszeméllyel kötött tartási, öröklési, életjáradéki szerződés során az ingatlanért cserébe kapott érték.

Ha az ingatlan értékesítésből adóköteles jövedelme keletkezett, akkor annak 15 százalékát kell adóként megfizetnie.

Alapvetően azt az időpontot, amikor az ingatlan megszerzéséről szóló érvényes szerződést, okiratot a földhivatalhoz benyújtották. Öröklés esetén azonban a szerzés időpontjaként az örökhagyó halálának napját kell figyelembe venni. Lízingszerződés alapján megszerzett ingatlan esetén a szerződés megkötésének napja a szerzési időpont.

A személyi jövedelemadó kiszámításához meg kell határozni az eladás bevételéből a tényleges jövedelmet. Ehhez a bevételből le kell vonni az elszámolható költségeket, de a költségek összege nem lehet több a bevételnél. Az így számított összeg a szerzés és az eladás között eltelt idő függvényében csökken. Az 5. évben a számított összeg 0-ra csökken.

A magánszemélynek nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az ingatlant 2016-ban vagy azt megelőzően szerezte és 2021-ben értékesíti, függetlenül attól, hogy az ingatlan lakás, üdülő, üzlethelyiség, építési telek, szántóföld stb.

A jövedelemszámításhoz segítséget nyújt a NAV honlapján elérhető „Ingatlanértékesítés” nevű kalkulátor (Ügyféliránytű/Kalkulátorok).

Jövedelem: a bevétel költségekkel csökkentett része.

1. A bevétel meghatározása. Tipikusan: eladási ár, cserébe kapott ingatlan értéke, a vevő által fizetett kamat.
2. Az elszámolható költségek meghatározása. Költségként a magánszemély vagy más tulajdonos nevére kiállított, számlával, más bizonylattal igazolt kiadás vehető figyelembe, de csak abban az esetben, ha azt korábban költségként nem számolták el.

Elszámolható kiadás:

1. Az ingatlan megszerzésére korábban fordított összeg
2. Az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadás, például: illeték, ügyvédi költség.
3. Az értéknövelő beruházás költsége.
4. Az ingatlan eladásával kapcsolatos kiadás, például: hirdetési díj, ügyvédi költség.

Fontos, hogy ezekről az összegekről számlával vagy más bizonylattal kell rendelkeznie.

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet az adásvételről szóló szerződés földhivatali benyújtása utáni év május 20-áig kell bevallani az szja-bevallásban. Az ügyfélkapuval rendelkező személy ezt a jövedelmét bevallhatja úgy is, hogy a NAV által elkészített adóbevallási tervezetét kiegészíti, majd elfogadja. Ha Ön nem vállalkozó és nem áfaalany, akkor az szja-bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 500 000 forintot meg nem haladó szja- és szochofizetési kötelezettségét legfeljebb 12 hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben teljesíti.

Indokolt esetben az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére és jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint a jövedelemfelhasználási körülményeire tekintettel az szja-kötelezettség alól mentesítheti a NAV.

A nem egyéni vállalkozó magánszemélyek nem alanyai az általános forgalmi adónak, így esetükben nem merül fel áfafizetés lakás értékesítése esetén. Ugyanez vonatkozik a házak eladására is. Kivétel a sorozatjellegű értékesítés.

Az illetéket az ingatlan forgalmi értékéből kell kiszámítani. Az ingatlan forgalmi értékét az adóhatóság állapítja meg. (A forgalmi érték az az érték, amelyért az ingatlan általában eladható, ezért sok esetben megegyezik azzal a vételárral, amiben a felek megegyeztek és az adásvételi szerződésben szerepel.) Ennek az összegnek a 4%-a az illeték. Az egyenesági rokonok, házastársak közötti adásvétel illetékmentes.

Igen. Ha egy ingatlannak egy bizonyos mértékű tulajdoni hányadát szerzi meg, az ingatlan forgalmi értékének is ekkora hányadát kell figyelembe venni az illeték kiszámításakor.

Ha a vagyonszerzéssel egyidejűleg alapítanak haszonélvezeti jogot, illetve a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant adják el, a tulajdon megszerzőjének a haszonélvezeti jog értékével csökkentett forgalmi érték után kell csak illetéket fizetni (19. információs füzet).

Az adóhatóságot illeti meg az a jog, hogy megállapítsa az illetékkiszabáshoz irányadó forgalmi értéket. Ehhez felhasználhatja a korábbi adásvételi szerződések adatait, az ingatlan energiatanúsítványában foglalt adatokat, a vevő nyilatkozatát és szükség esetén helyszíni szemlét is tarthat az ingatlanban.

Igen, ez az egyik leggyakrabban alkalmazott kedvezmény az illetékfizetés során az úgynevezett cserét pótló vétel kedvezménye. Ha lakást vesz és az ezt megelőző három vagy ezt követő egy éven belül másik lakását eladja, a forgalmi értékek különbözete után kell csak illetéket fizetni. Így ha kisebb értékű lakás eladása után nagyobb értékűt vesz, a különbözet után kell csak 4%-os illetéket fizetnie. Ha viszont kisebb értékű lakást vásárol, mint azértékesített lakásingatlana, egyáltalán nem kell illetéket fizetnie, az erre az esetre irányadó illetékmentesség miatt. A kedvezmény alkalmazásához a másik lakás eladását igazolni kell az adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon.

A lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése azzal a feltétellel illetékmentes, ha Ön vállalja, hogy az illetékkiszabásra történő bemutatástól számított 4 éven belül lakóházat épít. Szükséges az is, hogy a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete elérje a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség 10%-át. Erről nyilatkozni kell

legkésőbb addig, amíg az illetékkiszabásról szóló fizetési meghagyás véglegessé nem válik. A nyilatkozattétel után az adóhatóság felfüggeszti az illetéket és ha 4 éven belül felépült a ház, véglegesen törli is azt. Ellenkező esetben az eredeti illetéket késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódóan számos egyéb kedvezmény is igénybe vehető, amelyek révén csökkenthető a fizetési kötelezettség. A magánszemélyekre irányadó, leggyakrabban előforduló további kedvezmények:

• első lakásszerzés esetén járó kedvezmény
• új építésű lakás szerzése esetén járó kedvezmény

(Illetékmentes esetek teljeskörű felsorolása: 19. információs füzet, 9. pont)

Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését a földhivatalhoz kell bejelenteni az azt tartalmazó szerződés benyújtásával. Ezzel a bejelentéssel egyidejűleg benyújtandó ’B400-as adatlap szolgál arra, hogy a vevő nyilatkozzon adatairól, illetékmentességéről, illetékkedvezményről.

A földhivatal a határozatát megküldi a NAV-nak. A határozathoz csatolja az illetékkiszabáshoz szükséges iratokat. A fizetendő illetékről a NAV határozatot (fizetési meghagyást) hoz. Az adózónak legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított 30. napig kell befizetni az illetéket.

A NAV-nál kérelmezhető fizetési kedvezmény. Ez lehet részletfizetés vagy fizetési halasztás is (30. információs füzet).