1. Milyen bevallásokat kell beadnom a működésem során?

A vállalkozási formától és a választott adózási módtól függ, hogy milyen bevallásokat kell a vállalkozásnak benyújtania. A honlapunkon található személyes adónaptár használatával a vállalkozás egy rövid kérdéssor pontos kitöltése után e-mailben vagy online tájékoztatást kaphat a bevallási kötelezettségeiről. A benyújtási határidők sorrendjében megjelenik az adott adózóra vonatkozó bevallások listája, valamint a kapcsolódó befizetési határidők.

2. Hol találom meg a NAV számlaszámait?

A honlapunk jobb oldalán lévő menüsorban, a „Szolgáltatások” menüpont alatt.

3. Mi az a pénzforgalmi számla?

Az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott [a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 2. § 20. pontja].

4. Kötelező pénzforgalmi számlát nyitnom?

Ez alapvetően a vállalkozási formától és választott adózási módtól függ. A gazdasági társaságoknak mindenképpen pénzforgalmi számlát kell nyitniuk. Az egyéni vállalkozóknak azonban csak akkor, ha ÁFA fizetésre kötelezett. Az alanyi adómentes és a kizárólag közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel ÁFA mentes tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak nem szükséges pénzforgalmi számlát nyitniuk és fenntartaniuk. [A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezettek körét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 114. § (1) bekezdése határozza meg.]

5. Mi a teendő, ha az egyéni vállalkozó bevallását az adóhatóság hibásnak minősíti és erről értesítést küld?

A hibás bevallást az adóhatóság nem dolgozza fel, ezért az egyéni vállalkozónak az értesítésben foglaltaknak megfelelő javító bevallást kell küldenie. Ekkor teljes adattartalommal újra ki kell tölteni a bevallást, azonban a hibásnak minősített bevallás 10 jegyű vonalkódját (amely a kiértesítő levélen megtalálható) fel kell tüntetnie a bevallás főlapján. Fontos, hogy a hibásnak minősített bevallás vonalkódja nem azonos a kiértesítő levél iktatószámával.

6. Lehet-e meghatalmazást adni a könyvelőnek, hogy a bevallásokat elektronikusan elküldje helyettem?

Igen, erre az EGYKE nyomtatvány adóhatósághoz történő benyújtásával van lehetőség. A nyomtatványhoz csatolni kell a meghatalmazást is, amit a magyarorszag.hu azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) felületen, vagy az adózó elektronikus aláírásával kell hitelesíteni. A hitelesített meghatalmazás EGYKE nyomtatványhoz történő csatolása után lehet a dokumentumot elektronikusan elküldeni.

A képviselő képviseleti jogosultságát az EGYKE adatlap helyett az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételével az eBEV portálon elérhető képviseleti bejelentő felületen is bejelenthetik:

a) A természetes személy adózó/ügyfél, illetve a nem természetes személy adózó/ügyfél törvényes képviselője állandó meghatalmazást adhat. Az ilyen módon adott állandó meghatalmazás – a következő kivétellel – az állandó meghatalmazott jóváhagyása nélkül érvényes. Ügyvéd, ügyvédi iroda illetve kamarai jogtanácsos részére adott állandó meghatalmazás a meghatalmazott – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követő – jóváhagyásával válik érvényessé.

b) Az állandó meghatalmazott elkészítheti az állandó meghatalmazását, mely a természetes személy adózó/ügyfél, illetve a nem természetes személy adózó/ügyfél törvényes képviselője – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követő – jóváhagyásával válik érvényessé.

Az a) vagy b) pont szerint az eBEV portálon adott, illetve jóváhagyott állandó meghatalmazás esetében nem kell csatolni a hiteles elektronikus irattá alakított meghatalmazást vagy a meghatalmazást tartalmazó, legalább az adózó, illetve törvényes képviselője minősített elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus iratot.

7. Egyéni vállalkozó elektronikus úton és papír alapon is benyújthatja az EGYKE nyomtatványt?

Az egyéni vállalkozó elektronikus ügyintézésre kötelezett adóalany, ezért az EGYKE adatlapot kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén: ügyfélkapus) tárhelyéről.

8. Hogyan kell az ÁNYK programot letölteni és használni?

A NAV felé bevallást, adatszolgáltatást, bejelentést benyújtani egyfelől az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK – AbevJava) keretprogram használatával lehetséges. Az ÁNYK keretprogram a http://nav.gov.hu honlapról telepíthető a számítógépre. A telepítési felület elérése érdekében először a honlap bal oldalán található menüpontok közül a „Nyomtatványkitöltő programok”-ra kell kattintani, majd a felkínált lehetőségek közül ismét a „Nyomtatványkitöltő programok”-at kell kiválasztani. Ezt követően a „Keretprogram” blokkon belül az „Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program telepítése” linkre kell kattintani. Ezzel elérte a telepítési felületet, az „ÁNYK – AbevJava nyomtatványkitöltő program telepítése” linkre kattintva elindul a keretprogram számítógépre történő telepítése.
További információk érhetők el az alábbi linkre kattintva:

Információk az Általános nyomtatványkitöltőhöz (ÁNYK - AbevJava)

Az ÁNYK alkalmas arra, hogy a számítógépre telepített nyomtatványkitöltő programban elkészített bevallást, adatszolgáltatást, bejelentést stb. kinyomtassa, továbbá – amennyiben az adózó rendelkezik ügyfélkapu, cégkapu regisztrációval – a dokumentumot közvetlenül – akár nyomtatás nélkül – elektronikus úton eljuttassa az állami adó- és vámhatósághoz.

Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy a NAV elindította a saját fejlesztésű Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást (ONYA). Ennek segítségével egyes nyomtatványokat webes felületen lehet kitölteni és benyújtani és ugyancsak ezen a felületen lehet teljesíteni egyes adat- és változás-bejelentési kötelezettségeket. A kitölthető nyomtatványok, illetve bejelenthető adatok köre folyamatosan bővül. Az ONYA portál elérhető a NAV internetes oldalán az „Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás” menüpontból, valamint az alábbi linken: https://onya.nav.gov.hu.

A telepítéshez és a programok használatához segítséget kérhet a NAV munkatársaitól a 1819-es, ingyenesen hívható telefonszámon. Itt válassza a „Technikai segítségnyújtás” menüpontot (3-as gomb). Munkatársaink hétfőtől csütörtökig 8.30-tól 16.00 óráig, pénteken 8.30-tól 13.30-ig fogadják hívását.

9. Milyen nyilvántartásokat kell az egyéni vállalkozónak vezetnie?

Az egyéni vállalkozó nyilvántartási kötelezettsége attól függ, hogy milyen adózási módot választott:

a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilvántartásai:  

Alapnyilvántartások:

  • naplófőkönyv,

  • pénztárkönyv,

  • bevételi és költségnyilvántartás.

Az alapnyilvántartás típusát adóévenként kell meghatároznia, és e választását az adóévben saját elhatározásból később sem változtathatja meg. Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.

Az egyéni vállalkozónak ezen kívül a következőkben felsorolt részletező nyilvántartások közül azokat kell vezetnie, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek.

Részletező nyilvántartások:

  • A vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása

  • A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása

  • Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása

  • A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás

  • Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása

  • Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása

  • Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)

  • Hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása

  • Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása

  • Selejtezési nyilvántartás

  • Leltár

  • Alvállalkozói nyilvántartás

  • Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

b) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilvántartás vezetési kötelezettsége:

  • bevételi nyilvántartást kell vezetnie azzal, hogy teljesítettnek tekinthető a bevételi nyilvántartás vezetési kötelezettség, akkor is, ha a kisadózó egyéni vállalkozó az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi és e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

10. Ha valaki az üzleti partnerét szeretné leellenőrizni, hogy megbízható-e, ezt hol teheti meg? 

Az adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu) teszi közzé a minősítési eljárásban megbízható adózónak minősített adózók nevét, adószámát. Ennek elérési útvonala:
Adatbázisok/Megbízható adózók

Információval szolgálhat a partner számára az is, ha az adózó szerepel az adóhatóság honlapján megtekinthető köztartozásmentes adózók adózói adatbázisában. Ennek elérési útvonala:
Adatbázisok/Köztartozásmentes adózók

11. Hogyan lehet automatikus részletfizetést kérni?

Automatikus pótlékmentes 12 havi részletfizetési kérelmet az egyéni vállalkozó a FAM01 számú adatlap benyújtásával kérelmezhet, ha az adóhatóság által nyilvántartott adótartozása nem haladja meg az 500 ezer forintot. A nyomtatványt kizárólag elektronikus úton lehet beküldeni.

A cégjegyzékbe bejegyzett adózó, a csoportos adóalany, az áfa-regisztrált adóalany akkor jogosult évente egy alkalommal 12 havi automatikus pótlékmentes részletfizetési kérelmet benyújtani, ha az adóhatóság megbízható adózónak minősítette. Fontos, hogy az automatikus fizetési kedvezmény akkor engedélyezhető, ha az adózó nettó módon számított adótartozása a 1,5 millió forintot nem haladja meg.

Adózói státuszát a vállalkozás az ügyfélkapun keresztül elérhető eBEV szolgáltatás „Szolgáltatások” menüjének „Törzsadat” menüpontjában, vagy az adóhatóság honlapján az „Adatbázisok” menüpont alatt lekérdezheti. Elérési útvonala: Adatbázisok/Megbízható adózók

12. Hogyan lehet vállalkozóként a köztartozásmentes adatbázisba bekerülni?

Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére – a kérelem benyújtását követő hónaptól – felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha a közzétételt megelőző hónap utolsó napján a törvényben meghatározott, következő feltételeknek együttesen megfelel:

  • nincs az adóhatóságnál nyilvántartott nettó tartozása, valamint köztartozása és nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott és el nem évült tartozása,

  • az esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz vagy tett (erről a kérelemben nyilatkozik),

  • nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás alatt,

  • csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén a csoportos általános forgalmi adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása,

  • csoportos társasági adóalanyiság esetén a csoportos társasági adóalanynak nincs társasági adó tartozása,

  • adó megfizetésére kötelezettként lejárt esedékességű tartozása nincs.

A kérelmet az adóhatóság által rendszeresített KOMA elnevezésű nyomtatvány elektronikus úton történő megküldésével kell előterjeszteni.

Az adóhatóság minden hónap utolsó napján felülvizsgálja, hogy az adózó megfelel-e a törvényi feltételeknek, amennyiben valamely feltétel nem teljesül, az adózót törli az adatbázisból. Az adózó a feltételek maradéktalan teljesítését követően újabb kérelem benyújtásával kerülhet vissza az adatbázisba.

13. Mikor szükséges útnyilvántartást vezetnie az egyéni vállalkozónak?

Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak részletes útnyilvántartást kell vezetnie abban az esetben, ha a személygépkocsiját a vállalkozói tevékenységével kapcsolatosan használja, és ezzel összefüggésben költséget számol el. E tekintetben költségek kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő üzleti célból megtett utak alapulvételével számolhatóak el. Az egyéni vállalkozónak az útnyilvántartásban fel kell jegyeznie az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra állását.

Az egyéni vállalkozónak lehetősége van arra, hogy útnyilvántartás vezetése helyett – saját tulajdonú személygépkocsi használata címén, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától – havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el átalányban a személygépkocsi üzemi célú használata miatt.

14. Milyen adatokat kell tartalmaznia az útnyilvántartásnak?

Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell:

  • az utazás időpontját,

  • az utazás célját (honnan-hova történt az utazás),

  • a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,

  • a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

15. KATA és ÁFA alanyi mentesség értékhatárai, ezek viszonya egymáshoz

Az ÁFA alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2019. január 1-jétől 12 millió forintnak megfelelő pénzösszeg. Amennyiben a kisadózó vállalkozás alanyi adómentességet választott és év közben az ÁFA nélküli bevétele eléri vagy meghaladja a 12 millió forintot, bejelentési kötelezettség terheli (’T101; ’T101E, ’T201T nyomtatványokon) és ÁFA bevallás benyújtására válik kötelezetté. Az ÁFA bevallás benyújtásának határideje havi bevallók esetén a tárgyhót követő hó 20. napja, negyedéves bevallók esetén a negyedévet követő hó 20. napja, éves áfa bevallásra kötelezettek esetén az adóévet követő év február 25. napja.

A kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után havonta tételes adót kell fizetnie, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. Ha a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor bevételének a naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni (pl. év közben kezdte el a tevékenységét, vagy valamely hónapban mentesült a tételes adó megfizetése alól), akkor a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg. A kisadózó a 40 százalékos mértékű adót az éves ’KATA bevallásában állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adóévet követő év február 25-éig.

A két értékhatárnak nincs köze egymáshoz (a KATA nem váltja ki az ÁFÁ-t), külön kell őket vizsgálni. Az alanyi adómentesség vonatkozásában kizárólag a belföldön, ellenérték fejében teljesített értékesítések, szolgáltatások ellenértékét kell figyelembe venni, míg a kisadózó vállalkozás bevételét bármely jogcímen, bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték képezi. Például az egyéni vállalkozó által végzett ingatlan bérbeadás abban az esetben is beleszámít az alanyi adómentesség értékhatárába, ha azt a kisadózó nem e minőségében, hanem magánszemélyként végzi, míg kisadózó vállalkozás bevételébe kizárólag azon tevékenységből származó vagyoni érték számít bele, amelyet az adózó egyéni vállalkozó minőségében szerez. Ezáltal a magánszemélyként végzett ingatlan bérbeadás keretében megfizetett bérleti díj nem tekinthető a kisadózó vállalkozás bevételének. Ebből következik, hogy a KATA 12 milliós bevételi értékhatárának elérése nem vonja maga után a KATA-alanyiság megszűnését, a bevételi értékhatár túllépése azzal jár, hogy 40%-os adót kell fizetni.

16. Kell-e arányosítani az ÁFA alanyi adómentesség értékhatárát, amennyiben az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 189. §-a alapján „az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre az alanyi adómentességet. Ilyen esetben elegendő a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni.” Az idézett szabály alapján a működését év közben kezdő adóalany az alanyi adómentességet abban az esetben választhatja, ha – várakozása szerint – a bevétele nem haladja meg a 12 millió forintnak az év hátralévő napjaira eső, időarányos részét. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés okán nem kell a 12 millió forintos értékhatárt arányosítania. Arányosítási kötelezettség csak az év közben kezdő ÁFA adóalanyt terheli.

17. Ha a vevő számlát kér, akkor a számla ellenértékét be kell-e ütni a pénztárgépbe?

A számlával kísért értékesítéseket nem kell beütni a pénztárgépbe, de a vállalkozó döntése alapján beütheti az ellenértéket. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy ha csak pénz tárolásának a céljából üti pénztárgépbe az ellenértéket, akkor egyéb pénzmozgás bizonylattal kell ezt rendezni, nem az adott értékesítésnek megfelelő gyűjtőt kell használni.

18. Biztosítottnak minősül-e a főállású KATÁ-s egyéni vállalkozó? Be kell-e adnia a 18T1041 nyomtatványt? 

Igen, a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül [Katv. 10. § (1) bekezdése]. A 19T1041 jelű nyomtatványt azonban nem kell benyújtani, mivel a KATA alanya a biztosítási jogviszonyának bejelentését a Katv-ben meghatározottak szerint, a főállású kisadózói státuszának bejelentésével teljesíti [a társadalombiztosítás ellátásairól és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 45. §-a].

19. KATA bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó szabályok:

Fő szabály szerint a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték a kisadózó vállalkozás bevételének minősül. A bevétel megszerzésének időpontja:

  • pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;

  • igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;

  • jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;

  • elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik;

  • az adóalanyiság megszűnésének napja, ha az adózó az általa kibocsátott bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.

20. Ki számít főállású kisadózónak?

Főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,

  • a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak (nyugdíjas) minősül,

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

  • a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

  • olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

  • rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

  • a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,

  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

Fontos, hogy nem minősül főállású kisadózónak a magánszemély abban az esetben sem, ha egyidejűleg a Tbj. 5. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított. Ilyen esetben a járulékokat a Tbj. általános szabályai szerint köteles megfizetni, emellett pedig havi 25 ezer forint összegű tételes adót kell fizetni a kisadózó után.

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, vagy ha a kisadózó magasabb összegű ellátást szeretne, akkor havi 75 ezer forint tételes adót kell fizetnie.

A főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetni, azonban a nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak.

21. Az 1 millió forint feletti bevételről történő adatszolgáltatást KATA adóalany esetében milyen nyomtatványon kell megtenni?

Az adott évi ’KATA jelű nyomtatvány 02 lapján.

22. Katás egyéni vállalkozóként kell-e gyűjteni a költségszámlákat?

A KATA szabályozása nem követeli meg a költségszámlák gyűjtését, ugyanakkor helyi iparűzési adó szempontjából adott esetben a számlák megléte kedvezőbb adóösszeget eredményezhet.

23. Ha nem számlatömböt, hanem számlázó programot vagy online számlázó rendszert szeretnék használni, jelezni kell-e ezt a tényt valahogy az adóhatóság felé?

Igen, ugyanis a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (Számlarendelet) 11. és 13. §-a alapján az adóalany köteles az általa használt, illetve használatból kivont számlázó programot és/vagy online számlázó rendszert – 30 napon belül – az adóhatósághoz bejelenteni az erre a célra rendszeresített ÁNYK-s „SZAMLAZO” elnevezésű nyomtatványon.

A bejelentési kötelezettségnek akkor is eleget kell tenni, ha az adózó a NAV által ingyenesen rendelkezésére bocsátott Online Számlázó rendszert (https://onlineszamla.nav.gov.hu/) kívánja használni.

24. Fel kell tüntetni mindenképp az egyéni vállalkozó nevét a számlán, vagy elég a vállalkozás fantázianevét használni?

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Ev. tv.) 16. § (4) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó által kiállított számlán, illetve egyéb a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett iraton köteles feltüntetni a nevét, az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát, valamint címét. Az említett kötelező tartalmi elemeken túl bármilyen adat és információ szerepeltethető a számlán, aminek a feltüntetését a felek (illetve más jogszabály) szükségesnek ítélik. A „fantázianév” is szerepeltethető a számlán (illetve egyéb okiraton, bélyegzőn), de csak és kizárólag a kötelezően feltüntetendő adatok mellett. Önállóan és kizárólagosan a fantázianév az egyéni vállalkozó azonosítására nem alkalmas.

25. Ingatlan bérbeadási tevékenységet hogyan végezhet KATA-s bejegyzett egyéni vállalkozó?

Nem választhatja a KATA adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. A bevétel megszerzését megelőző nappal pedig megszűnik az adóalanyisága a kisadózó vállalkozásnak az említett tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén.

Ha a KATA hatálya alátartozó, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján bejegyzett egyéni vállalkozó – az egyéni vállalkozás keretén kívül – bérbeadási tevékenységet is kíván folytatni, annak a 19T101E nyomtatványon kell jelölnie, mint „Tevékenység(ek), amelyeket nem bejegyzett egyéni vállalkozóként végez” annak érdekében, hogy a KATA alanyisága ne szűnjön meg.

26. Ingyenes az eBev portálon az adófolyószámla lekérdezés?

Igen, az adószámla adatai díj- és illetékmentesen lekérdezhetőek.

27. Ha kisadózó vállalkozó GYED-en lesz, de a vállalkozásban továbbra is tevékenykedik, akkor mekkora összegű tételes adót kell fizetnie?

Az a kisadózó nem minősül főállásúnak, aki – egyebek mellett – legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Ha tehát a kisadózó – vállalkozási tevékenysége folytatása mellett fennálló – 36 órát elérő munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van és ez idő alatt ellátásra jogosult (pl. CSED, GYED, GYES), úgy munkaviszonyában a foglalkoztatása ténylegesen nem valósul meg, így főállású kisadózónak minősül és a főszabály szerint havi 50 000 forint tételes adó fizetésére köteles.

28. A VEKOP-8.1.1-15/2015-0001 kódszámú „Út a munkaerőpiacra” elnevezésű kiemelt munkaerő-piaci program alapján 6 hónapra vissza nem térítendő vállalkozóvá válási támogatást folyósítanak az adózó részére. Kérdés, hogy ez a támogatás katás bevételnek számít-e?

A támogatást a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 17. §-a, illetve a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 10. § (2) bekezdése b) pontja alapján folyósították. A hivatkozott jogszabályok alapján a támogatáshoz nem kapcsolódik elszámolási kötelezettség. A támogatással összefüggésben rendszerint az sincs tételesen meghatározva, hogy az pontosan mire fordítható, csak a vállalkozással kapcsolatban felmerülő költségekre vagy személyes kiadásokra. A támogatási szerződésben azt vállalja a kedvezményezett, hogy egyéni vállalkozóként létesített vállalkozási jogviszonyban önfoglalkoztatását biztosítja.

A VEKOP-8.1.1-15/2015-0001 kódszámú támogatás ebből adódóan nem minősül költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. pontja alapján az így kapott támogatás a kisadózó vállalkozás bevételének minősül, ennélfogva a bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni, majd az adott évi ’KATA jelű nyomtatványon is szerepeltetni kell majd az egyéb katás bevételeivel együtt.